Eladták a bérelt lakást a feje fölül? Határozatlan idejű szerződéssel a zsebében nincs ok az aggodalomra, még akkor sem, ha a bérbeadó, mint az egyre gyakrabban megesik, igyekszik rövid úton kitenni a szűrét - állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. A bérbeadóknak viszont mélyen kell a zsebükbe nyúlni.

A lakáspiac befagyása a sikertelenül próbálkozó eladók egy részét arra készteti, kényszeríti, hogy átmenetileg bérbeadással is kísérletezzenek. Az egyre mindennapibbá váló gyakorlat során akkor keletkezhet konfliktus, ha közben az értékesítést is siker koronázza, a vevő üresen szeretné birtokba venni a megszerzett ingatlant, a bérleti szerződés pedig határozott idejű. Ilyenkor a bérlők arra ébredhetnek, hogy noha messze még a futamidő vége, a bérbeadó rövid úton távozásra szólítja fel őket.

Kell-e költözni?

A lakásbérleti szerződések túlnyomó része határozott időre, leginkább egy évre köttetik, ez alatt az idő alatt csak rendkívüli felmondással szüntethető meg, ehhez viszont valamelyik félnek kirívó szerződésszegést kell elkövetnie. Ilyen a lakbér nem fizetése, vagy szándékos károkozás, a lakás nem rendeltetésszerű használata. A lakás értékesítése azonban nem tartozik ezek közé az okok közé, kivéve akkor, ha ezt előzetesen belefoglalták a szerződésbe. Ennek hiányában a bérlőt sem a bérbeadó, sem az új tulajdonos nem kényszerítheti kiköltözésre.

Jár-e kártalanítás?

Az eladó, bérbeadó ilyenkor kényszerhelyzetbe kerül, ezért célszerű a megfelelő kártalanítás melletti megegyezésre törekednie, ami nem a kapott kaució, vagy a költözés költségeinek megtérítését jelenti, hanem tényleges kártalanítást. A bérlő tulajdonképpen annyit kérhet ezen a címen, amennyit nem szégyell - fogalmaznak a jogi szakértők. Ebbe a körbe tartozhat a bérleti díj különbözetének megtérítése a futamidő végéig, ha az új, kiválasztott  lakás drágább, vagy más kompenzáció, ha az rosszabb minőségű, de a költözés nem anyagi jellegű terhei is forintosíthatók.

A lakás esetleges felújítására, kifestésére a bérlő által költött összeg ugyan elvileg csak számla ellenében követelhető, ám ebben  kérdésben is megegyezésre érdemes törekedni, miután a vevő a huzavona hatására el is állhat az ügylettől, sőt kártérítést is követelhet annak meghiúsulása miatt - hívják fel a figyelmet a szakértők.

Inkább így szerződjön!

A kellemetlen helyzet elkerülése érdekében, eladási szándék esetén a bérbeadónak érdemes olyan szerződést kötni, amelyben a lejárati dátum mellett az is szerepel, hogy a lakás értékesítése szintén a szerződés megszűnésével jár. Járható út a határozatlan idejű megállapodás is, csakhogy ingatlanosok szerint az így kínált lakások iránt, épp a bizonytalanság miatt, kisebb az érdeklődés.

A bérlőnek alapjában véve nem kell biztosíték, állítják a szakértők, ugyanis egy határozott idejű szerződéssel és az abban foglaltak pontos követésével birtokvédelmet, azaz teljes biztonságot élveznek.

forrás: www.napi.hu

Idén is kitüntetett figyelmet kap a társaságok életében a május 31., hívja fel a figyelmet a Cégmanager Kft. könyvelési csapata. E napon kell leadnia  kb. 420.000  adózónak az előző évi beszámolókat, el kell készíteni, és  be kell nyújtani az iparűzési adóról, a társasági adóról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az innovációs járulékról, a hitelintézeti járadékról, az egyes ágazatokat érintő különadókról, valamint a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyoknak az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásokat.

Bővebben a társasági adó bevallásról:

A gazdálkodóknak a társaságiadó-kötelezettségükről bevallást kell tenniük, a határidő május 31. Nem vonatkozik ez az általános határidő azokra az adózókra, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak és azt a létesítő okiratuk is tartalmazza. (részükre az irányadó szabály: az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallásukat.)

A bevallásban minimális tartalmi és szerkezeti változások történtek az adózók javára.

Figyelemfelkeltő változás történt a veszteségelhatárolás, az osztalékfizetés, szoftverfejlesztők bérének szabályainál: a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig lehet érvényesíteni. Az idei évtől adóalap-csökkentésként lehet elszámolni az osztalékfizetési kötelezettség elengedéséből származó bevételt.  A szoftverfejlesztők bérköltsége után nem lehet adókedvezményt elszámolni.

A  bevallás teljesítéséhez a 1229-es számú nyomtatványt kell kitölteni és a NAV-hoz eljuttatni- a mulasztási bírság elkerülése érdekében, - ami akár 500.000 Ft is lehet-. határidőben. Jó tanács, hogy csak a hibátlanul kitöltött űrlapot küldjük be. A kitöltést követően, a küldés előtt futtassuk le az nyomtatványkitöltő program hibakeresőjét.

A két  tipikus hiba:

• az űrlapot 1000 Ft- helyett forinként töltik ki (10 és nem 10.000)
• ha a cég ebben az üzleti évben alakult és volt előtársasági időszak ennek a tényét sokszor nem jelölik

Új adónemként jelennek meg a bevalláson az innovációs járulékkötelezettség és a szakképzési hozzájárulás.

Azok az alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, lakásszövetkezetek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények, európai területi együttműködési csoportosulások, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, amelyeknek 2012-ben vállalkozási tevékenységből nem volt bevételük, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számoltak el, és 2013. február 25-ig társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot tettek, társaságiadó-bevallási kötelezettségüket ezzel teljesítették, így nekik 2011. május 31-ig nem kell bevallást beadniuk.

Egy jól sikerült szombat este, születésnap, céges vacsora után mérlegelni kell a jól ismert szlogent „iszik vagy vezet”! Az ittas vezetéssel kapcsolatos, rövidesen életbe lépő változásokat Dr. Janklovics Ádám a Székely Ügyvédi Iroda munkatársa foglalja össze!

A július elsején életbe lépő új büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) jelentősen módosítja az ittas vezetésre vonatkozó szabályokat, tájékoztatja az olvasókat Dr. Janklovics Ádám a Székely Ügyvédi Iroda munkatársa. Az eddigi 0,8 ezrelékes szabálysértési határt 0,5-re szállítják le. Ha valakinek a szervezetében az alkoholszint meghaladja a 0,5 ezreléket-amit nagyon könnyű elérni elég hozzá 2 pohár bor elfogyasztása- minden esetben a helyszínen elveszik a járművezető jogosítványát, és büntetőeljárást indítanak.

Az alkoholtűrő-képessége mindenkinek különböző, ezért a – még hatályos törvény szerint (1978. évi IV. tv.)- a bíróságnak az alkohol fogyasztásából származó egyéni befolyásoltság mértékét kell vizsgálnia ahhoz, hogy ittas vezetésért büntetést szabjanak ki. 2 dl bor elfogyasztása különbözőképpen hat egy 55 kilós nőre és egy 100 kilós férfira. Nem mindegy, kinek milyen az alkohol-tűrőképessége, sokat számít, hogy az alkoholfogyasztás előtt  evett-e, vagy éhgyomorra fogyasztott alkoholt.  Az új Btk. egy értelmező rendelkezésen keresztül egyértelműen meghatározza, hogy kit tekint ittas állapotban lévőnek: „a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.” Az új  szabály értelmében a jövőben nem kell a bíróságnak az egyéni befolyásoltságot vizsgálnia, mérlegelés nélkül ittasnak kell tekinteni azt, akinek a szervezetében a véralkohol szintje a 0,5 ezreléket meghaladja. Az ügyvédek jó védekezési stratégia kialakításával eredményesen tudták  bizonygatni, hogy ügyfelük vezetési képességét nem befolyásolta hátrányosan az alkohol.

Az új törvény a közforgalom előtt el nem zárt magánúton  (benzinkút, bevásárlóközpont parkolója) elkövetett ittas vezetést az eddigi szabálysértés helyett alapesetben  bűncselekménynek, vétségnek minősíti.

Az új Btk. külön tényállásként kezeli azokat az eseteket, amikor valaki nem ivott, de „vezetési képességre hátrányosan ható szer” hatása, azaz drog vagy gyógyszer hatása alatt áll. A járművezetés bódult állapotban büntetési tételei megegyeznek az ittas járművezetéssel. Aki tehát a jövőben bedrogozva és részegen vezet, azt külön-külön büntetik meg a két tényállásért, azaz halmazati büntetést kap.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha az ittas vezetésen kapott sofőr véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt volt, akkor legfeljebb 150 ezer forintos bírságot szabhatnak ki, valamint nyolc büntetőpontot is elkönyvelnek. A jogosítványt maximum 6 hónapra bevonhatják, de erre a helyszínen nem kerül sor, csak a szabálysértési hatóság eljárása után.  0,8 ezreléknél magasabb véralkoholszint esetében már nem szabálysértést, hanem vétséget – ha karambolt is okozott, akkor viszont már bűntett – követ el a vezető, ebben az esetben a helyszínen elveszik a jogosítványt, amit a bíróságok akár végleg is bevonhatnak. A pénzbüntetés átlagosan 200–800 ezer forint között mozog. A jogosítványt csak a kötelező után képzés sikeres elvégzése után adják vissza.

Az új törvényi szabályzás „előnye” az, hogy csökkentette a járművezetéstől eltiltás minimumát bűncselekményi kategória esetén. Korábban a jogosítvány bevonás időtartama minimum 1 év volt, 2013. júliustól ez 1 hónapra csökken.

Mai cikkünkben megnézzük az öltözködés szigorú szabályait

A munkaadóknak lehetőségük van kikötni dress code-ot (öltözködési szabályokat) több módon, belső szabályzatban vagy akár munkaszerződésben is. Ilyen jellegű szabályok kikötésére akkor van lehetőség, ha azok ésszerűek, indokoltak és nem sértik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit. Betartásuk által belülről is részévé válhatunk a cégnek.

Amennyiben a munkavállaló sérelmesnek, indokolatlannak tartja a munkáltató által megkövetelt formaruha viseletét, bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy állapítsák meg, hogy a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolja jogait. Abban az esetben, ha a munkavállalót hátrányos megkülönböztetés éri azért, mert vallási okokból eltérő ruházatot hord, a munkavállaló a hátrányos megkülönböztetés miatt akár az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a munkavállaló öltözéke valóban megsérti az előírásokat, a munkáltató a törvényi előírások figyelembevételével alkalmazhat szankciókat (pl. szóbeli/írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás, elbocsátás). Fontos azonban minden munkavállalói kifogás részletes kivizsgálása, mivel ha a munkáltató a szabályok megsértésére hivatkozva elküldi a dolgozót, akkor jogellenes is lehet az elbocsátás.

A nyári nagy melegben természetesen a legtöbb esetben eltérhetünk a szigorú öltözködési szabályoktól, azonban ügyeljünk arra, hogy a lazább öltözék soha ne váljon nevetségessé (pl.: bermuda, zokni, szandál összeállítás továbbra is tiltólistán szerepel a munkahelyen, ugyanez a helyzet nők esetében a túl rövid szoknya, illetve a mélyen dekoltált top esetében).

szerző: dr. Sass Rita

Iroda bérléssel kapcsolatos jó tanácsok, illetve legfontosabb tudnivalók

Minden esetben írásban szükséges a bérleti szerződést kötni, mert így a később felmerült vita rendezéséhez biztos támpontot adnak a szerződésben rögzített adatok, feltételek. A szerződésben meg kell állapodni a fizetési feltételekben, a havi bérleti díj, a kaució összegében, s mindemellett abban, hogy milyen egyéb költségeket kell fizetnie a bérlőnek (például közüzemi díj, közös költség, biztosítás stb.). Ha hosszabb távra tervezünk, érdemes megállapodni arról is, hogy a bérleti díjat a bérbeadó mikor jogosult emelni.
  Alapvetően a bérlőnek a legjobb a minél rövidebb, a bérbeadónak a minél hosszabb időre szóló megállapodás. Általában 3 év a megszokott, de az 5 éves szerződés sem ritka, elsősorban üzlet, vagy irodabérlés esetén. A viszonylag hosszabb távú határozott időtartam ellenben azért lehet kedvező a bérlőnek, mert ez esetben – megegyezés szerint – a beruházó ingyen kialakítja a területet a bérlő igényei szerint, esetleg ilyenkor még bérleti díjmentes időszakot is lehet kérni.

 Fontos biztosíték mindkét fél számára a felmondási idő pontos meghatározása.

 A bérleti szerződésben szokásos kaució kikötése, mely a bérbeadó számára nyújt fedezetet arra az esetre, ha a bérlőnek bármilyen tartozása marad a bérleti jogviszony megszűnésekor (bérleti díj, közüzemi szolgáltatások díja, biztosítás díja, közös költség stb.), továbbá ha a bérlő az ingatlanban kárt okoz. Amennyiben a kaució összege nem kerül felhasználásra, akkor az a bérlőnek visszajár a szerződés megszűnésekor.
 

 Lényeges, hogy az adatok rögzítésekor a felek nézzék meg egymás személyi igazolványait és ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány eredeti és érvényes voltát. Ezzel védi magát a bérlő és a bérbeadó is. Mielőtt a bérlő aláírja a szerződést, érdemes elkérnie a bérbeadótól az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, különösen, ha előre fizet vagy kauciót ad. Így tud ugyanis megbizonyosodni arról, hogy az ingatlan bérbeadására jogosult személlyel köti-e meg a szerződést. Amennyiben az iroda helyiségnek van haszonélvezője, akkor nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező jogosult annak bérbeadására.

 Mint minden magánokirat, a bérleti szerződés is akkor válik teljes bizonyító erejű magánokirattá, ha azt két tanú jelenlétében és igazolásával írják alá a felek.

dr. Sass Rita

Ebben a bejegyzésben utánajárunk, hogy mikor nincs helye önellenőrzésnek.

a) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást. Nem minősül önellenőrzésnek az, ha az adózó a határidőben be nem nyújtott adóbevallását pótolja. Ebben az esetben a bevallást kell pótlólag benyújtani, esetleg igazolás kérelemmel együtt. Ugyanakkor bevallási késedelem esetén is helye van a bevallás hibáját korrigáló későbbi önellenőrzésnek.

b) Az önellenőrzés korlátja az is, ha megindul az ellenőrzés. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, illetve egy példányának átadásával kezdődik, ezért az adózónak az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb ezen megbízólevél kézbesítésének, illetve egy példánya átadásának a
napját megelőző napon az adóhatósághoz be kell nyújtania (postára kell adnia). Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefonos értesítése tehát nem eredményez önellenőrzési tilalmat, tekintve, hogy nem valósul meg a megbízólevél kézbesítése, illetve átadása, azaz nem kezdődik meg az ellenőrzés. Amennyiben az adózó fellebbezésére a másodfokú adóhatóság megsemmisíti az első fokú határozatot és új eljárást rendel el, az új eljárás tényleges megkezdését megelőzően a vizsgálattal érintett adónemek és időszakok tekintetében az adózó előtt nem nyílik meg a lehetőség önellenőrzés benyújtására. Ilyen esetben a megindult eljárás az elsőfokú
határozat megsemmisítésével nem fejeződött be, mivel a hatósági eljárás befejezése alatt az ügyet érdemben eldöntő határozat meghozatalát kell érteni. Mindebből következően ilyenkor sem jogosult az adózó önellenőrzést benyújtani.

c) Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Nem teremt azonban ellenőrzéssel lezárt időszakot a vállalkozási tevékenysége  folytató magánszemély saját magára vonatkozóan benyújtott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adóbevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos ellenőrzése, ezért helye van önellenőrzésnek. Az adóhatóság által megállapított jogsértések miatti jogkövetkezmények adózó általi önellenőrzésére nincsen lehetőség. Előfordulhat, hogy az adózó az adóhatósági ellenőrzés jogerős befejezését követően tár fel olyan új tényt, körülményt, amely a korábbi adóellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. Ebben az esetben az adózó kérheti az adóhatóságtól az
ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, a költségvetési támogatás ismételt vizsgálat alá vonását. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt.

d) Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevallás-korrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak  megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás. Ezért nincsen helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Nincs helye ezért önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Az Art. 34. § (7) bekezdése alapján az adózó nem önellenőrzést nyújt be, hanem kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, ha a bevallás – adó, adólap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli, ez esetben a javítás az adózói javító (helyesbítő) bevallás benyújtásával történhet. Ezt a bevallás főlapján H betűvel kell jelölni. Az adózó az adókedvezményt azonban utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg igénybe veheti, amennyiben a vonatkozó anyagi jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

e) Nem korrigálható önellenőrzéssel az adózó gazdasági döntése (pl..: költségelszámolási mód).

f) Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. Az önellenőrzés - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újra kezdődik.

Forrás: NAV

Amennyiben az adózó alapítványi, közalapítványi, egyesületi, köztestületi, egyházi, lakásszövetkezeti, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézményi, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi formában, vagy európai területi együttműködési csoportosulásként (a továbbiakban együtt nonprofit szervezet) működik, akkor - függetlenül attól, hogy a 2012. adóévben folytatott-e vállalkozási tevékenységet vagy sem - a társasági adó alanyának minősül, ezért köteles társasági adóbevallást benyújtani.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően, nincs változás abban, hogy azon nonprofit szervezet, amely a 2012. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, a társasági adó bevallására szolgáló 1229-es nyomtatvány benyújtása helyett – bevallást helyettesítő nyomtatványon – NYILATKOZATOT tehet, amellyel teljesíti a bevallási kötelezettségét. A társasági adóbevallást helyettesítő NYILATKOZAT megtételére

2013. FEBRUÁR 25-ÉIG

benyújtandó 1201-es bevallás főlapjának (E) blokkjában, „X” JELÖLÉSÉVEL van lehetőség.

A „nulla értékadatú bevallás kiváltására” rendszeresített NY nyilatkozat benyújtása a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot nem váltja ki.

Amennyiben tehát társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot kíván tenni a nonprofit szervezet, akkor 2013. február 25-éig a 1201-es bevallást − a főlapon szereplő, a bevallás beküldéséhez feltétlenül szükséges adatok feltüntetését és az (E) blokkban lévő nyilatkozati kódkocka kitöltését követően − akkor is be kell nyújtania, ha egyébként a 1201 bevallást adókötelezettség hiányában a fent említett NY nyilatkozattal kiválthatná, vagy esetleg korábban már ki is váltotta.

Utóbbi esetben a 2013. február 25-éig megküldött 1201-es bevallás a korábban megtett NY nyilatkozatot az „X” jelölése tekintetében felülírja (ezzel kapcsolatban nincs további tennivaló).

Amennyiben az adózó 2013. február 25-éig társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot nem tesz, akkor a társasági adóbevallás benyújtására irányuló kötelezettségének ezt követően a 1229-es nyomtatvány 2013. MÁJUS 31-ÉIG történő benyújtásával köteles eleget tenni. Abban az esetben, ha a 2012. adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor a 1229-es nyomtatványt nulla értékadattal kell benyújtania.

Forrás:NAV

Az eddig megszokott cégjogi és adózási cikkektől eltérően egy kicsit kitekintek és a szabálytalan parkolást és annak jogkövetkezményeit  veszem nagyító alá.

Rohanó hétköznapjainkban bizonyára minden olvasóval előfordult már, hogy szabálytalan helyen parkolt. - ugyan csak 5 perc addig úgysem büntetnek meg. 

A szabálytalan megállás és várakozás esetén a közterület felügyelő a szabálytalanul elhelyezett gépjárműre kerékbilincset helyezhet el, de csak abban az esetben, ha az a forgalmat nem akadályozza, és nem jelent egyéb balesetveszélyt.

Nem bilincselhető le a mozgáskorlátozott személy és az őt szállító személy járműve, ha a mozgáskorlátozott igazolványát a gépjármű első szélvédője mögé elhelyezik, nem bilincselhető le a tűzcsapnál, vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű, vagy másnak a kapuja, garázsbehajtója előtt elhelyezett jármű sem.

A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet. A jármű szélvédőjére jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

A kerékbilincs alkalmazásának költsége szinte minden esetben jármű üzembentartóját terheli. – egy kivétel van, ha a közterület felügyelet a bejelentést követő három órán belül nem távolítja el. A felszerelés előtt a járművet és annak üzemben tartóját ellenőrizni kell a központi nyilvántartásban.  Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó telefonszámát, akkor  meg kell kísérelni értesítését az intézkedés megkezdéséről. Ha a gépjármű használója az értesítést követő tizenöt percen belül a helyszínre érkezik, akkor a bilincset nem lehet felszerelni. Az intézkedést abban az esetben is meg kell szüntetni, vagy félbe kell szakítani, amennyiben a jármű használója előzetes értesítés nélkül ugyan, de az intézkedés közben visszaérkezik a gépjárműhöz, és vállalja, hogy a kerékbilincs csökkentett költséget megtéríti, a szabálytalanságot pedig megszünteti.

Amennyiben már csak akkor érkezik a gépjármű használója a gépjárműhöz, amikor a közterület felügyelet befejezte intézkedését, és csak a tájékoztatóból értesül a teendőkről, abban az esetben sürgősen be kell fizetni a kerékbilincs költségét, mivel a bilincs eltávolítására csak a költség megfizetése, illetve a befizetés igazolása után kerülhet sor. – érdekes és a modern kor követelményeinek nem megfelelő a szabályzás, hiszen a sárga csekk befizetésére csak a posta nyitva tartásának idején van mód, a mobil és internetes bankolásra a jogalkotó nem ad lehetőséget.

A kerékbilincs levételét a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni. Amennyiben a közterület felügyelet a bejelentést követő két órán belül nem távolíttatja el a kerékbilincset, e határidőt harminc perccel túllép, a gépjármű használójának csak a csökkentett költséget kell megfizetnie.

Ha két napon belül nem kérik a kerékbilincs megszüntetését a közterület  felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet elszállítattja. Ebben az  esetben mind a kerékbilincselés, mind az elszállítás költségét is meg kell fizetnie az üzembentartónak.

forrás: origo.hu, drszekely.hu

Aláírás hitelesítése

Utánajártunk, hogy mi a teendő akkor, ha a cég tulajdonosok közül van olyan tag, aki külföldön tartózkodik, így nem tudja  személyesen aláírni a módosításhoz szükséges beadványokat. Az aláírások hitelesítése nagykövetségeken és konzulátusokon is lehetséges, így nem kell hazautazni, és okiratot hamisítani sem

Az aláírás hitelesítéséhez alapesetben az ügyfélnek személyesen kell megjelennie a főkonzulátuson, ügyfélfogadási időben. Az ügyfélnek érvényes útlevél vagy személyazonosító igazolvány bemutatásával kell igazolnia személyazonosságát.

Az előre megszerkesztett, nyomtatott dokumentumot a konzuli tisztviselő előtt kell kék tollal aláírni vagy az iraton szereplő aláírását a konzuli tisztviselő előtt sajátjának elismerni. A konzuli tisztviselő csak az aláírás valódiságát állapítja meg, az iratot tartalmilag nem köteles megvizsgálni.

Amennyiben az aláírást több iraton szükséges hitelesíteni, a díjat – az iratok számának megfelelően - többször kell megfizetni. Ha egy dokumentumon többször kell ugyanazt az aláírást elhelyezni (például a szerződés minden oldalán), csak egyszer kell a díjat megfizetni.

Az aláírás hitelesítésének díja: 30 EUR/aláírás.

Cég vagy más szervezet képviselőjének az aláírás hitelesítéséhez 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést, illetve aláírási címpéldányt is be kell mutatni.

Cég vagy más szervezet képviselete esetében az aláírás hitelesítésének díja: 40 euró/aláírás

Amennyiben az ügyfél személyesen nem tudja felkeresni a főkonzulátust, aláírását németországi közjegyző előtt is hitelesíttetheti. Az irat magyarországi felhasználása érdekében azonban a közjegyző felülhitelesítése is szükséges, amihez ún. Apostille-hitelesítést kell beszerezni a területileg illetékes németországi tartományi bíróságnál (Landgericht), ill. Bajorországban a müncheni és a nürnbergi elsőfokú bíróságnál (Amtsgericht) is. Előfordulhat, hogy az aláírás hitelesítését kérő magyarországi közigazgatási hivatal nem fogadja el az Apostille-hitelesítést. Ebben az esetben a főkonzulátus konzuli felülhitelesítése szükséges.

A konzuli felülhitelesítés díja: 25 EUR

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/

A Cégmanager ügyvéd partnere a Dr. Székely Ügyvédi Iroda kötelező cégmódosításról tájékoztatja a blog olvasóit. Jogszabályi változások következtében a legtöbb cég vonatkozásában kötelező cégmódosítást kell végezni!

A változások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára.

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

A cégbíróságoknak a határidő elmulasztása esetén kötelező bírságot kiszabnia, melynek összege minimum  50 ezer forint, maximum 900 ezer. A bírságolás elkerülése érdekében javasoljuk, hogy ne hagyja az utolsó napokra a módosítást.

Ne hagyja az utolsó napokra cége kötelező módosítását, keresse a cégügyi specialista  Dr. Székely Ügyvédi Irodát, ahol ingyenes tanácsadással várják!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

1.) kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető / képviselő esetében a születési hely, idő adatokat, valamint az adóazonosító jelet (ez utóbbit eddig csak az ügyvezetőnél/képviselőnél kellett megadni),

2.) A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó, a tulajdonos(ok) által kiállított hozzájáruló nyilatkozatot, miszerint a társaság jogosult használni az ingatlant,

3.) kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben tagként, képviselőként vagy felügyelő bizottsági tagként magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik. Külföldi személy kézbesítési meghatalmazottja nem lehet a társaság tagja, képviselője, FEB tagja.

Amennyiben kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illetékmentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetni. Cégügyekben kötelező a jogi képviselet, válassza dr. Székely  ügyvédi irodát!

Kérjük, hogy, tekintse át a társasági szerződés/alapító okirat rendelkezéseit, és amennyiben a fentebb írtak alapján szükséges azt módosítani, a továbbiakban készséggel áll rendelkezésére ügyvéd partnerünk, a Dr. Székely Ügyvédi Iroda. Ha a kötelező módosításon kívül cégében  mást is módosítana abban az esetben 15.000 Ft illetéket, és 3000 Ft közzétételi költségtérítést kell fizetni az ügyvédi munkadíjon felül.

Kedvezményes cégmódosítás áráról érdeklődjön  a www.drszekely.hu vagy
+36 20 806 16 06 telefonszámon

Azt kérdeztétek tőlünk:

Hogyan könyveljen, hogyan könyveltessen egy induló vállalkozás?

  Ültünk a kávé fölött és erre jutottunk. A teljesség igénye nélkül válaszolunk. Valóban nem egyszerű a mai helyzet, de van rá emberi megoldás. Gyakorlatilag minden könyvelő megfelelhet, aki például olyan konstrukciót ajánl, mint a flat-fee (15.000.- /hó számlával), bármi is történjen, 6 havonta pedig közös felülvizsgálat történik arról, hogy valóban megfelelő-e a viszony és a teljesítés. Az online és a székhelyszolgáltatós vágóhidak előnye és a hátránya ugyanaz. Nem emberi, nem rugalmas, és minden ügyfelének ugyanazt kínálja. Előny ez akkor, ha az egyik ügyfélnél előkerül egy trükk, ami a többiek számára is hasznos lehet, és mindenki időben tud a teendőkről. Hátránya, hogy nem feltétlenül "rád" figyelnek, hanem általában az "ilyenekre". Ha te magad csinálod, legyen, de számolj vele, hogy időbe, energiába, idegeskedésbe kerül. Minden. Áldott. Hónapban.  

A Cégmanager könyvelése: cégre szabott, rugalmas, kiszámítható, precíz. A könyvelés mellé ingyenes adó tanácsadás jár adóügyekre szakosodott ügyvédtől!

Én, személy szerint, úgy működöm jól, ha emberekkel dolgozom, tehát időnként kezet rázok, vagy vacsorázom az ügyvéddel éppúgy, mint a könyvelővel. Mert nekem kell, hogy hosszútávon is értékes kapcsolat maradjon köztünk, amit én még nem érzek egy havidíjas online szolgáltatónál. Biztosan van, de legalábbis lesz olyan, aki egyszer engem is meg tudna győzni, de állok elébe. Valaki?

Startup. Én tartom hozzá magam, hogy csak az utolsó pillanatban jöjjön létre bármi olyan, amit utána fenn kell tartani, ami pénzbe kerül. Amennyire ki lehet tolni, annyira ki is kell. Ha már gazdasági társaságot csinál valaki, tehát eljutott odáig, hogy szerződnie kell, számlát kell tudnia adni, akkor bizonyára bele fog férni a 15.000 Forint kiadás havonta, ami mellé akár ingyen cégalapítást is kaphat, nem sablonból, hanem embertől, továbbá rendszeres odafigyelést és konkrét esetekre szóló választ.

A társaságiadó-előleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak (ideértve a külföldön tevékenykedő vállalkozásokat) és a külföldi vállalkozónak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A cikk áttekinti az adóelőleg-fizetési és feltöltési kötelezettségről szóló szabályokat.

A feltöltési kötelezettség azt az adózót terheli, akinek társasági adó előleg-befizetési kötelezettsége volt, még akkor is, ha a bevallott adóelőleg összege nulla volt. Az előleg-kiegészítési kötelezettséghez bevallási kötelezettség is társul, amely a 1146-os számú nyomtatvány kitöltésével teljesíthető. Fontos kiemelni, hogy 2010. december 16-tól szűkült az adóelőleg-kiegészítésre kötelezettek köre, azaz a feltöltési kötelezettség árbevételi határa 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. A naptári év szerint működő adózóknak a tárgyév december 20-ig kell teljesíteniük a feltöltési kötelezettségüket. (Az eltérő üzleti éves adózónál ez a határidő az adóév utolsó hónapjának 20. napja.)

 Tájékoztatjuk, hogy jogszabály változás miatt  2013. január 31-ig a legtöbb cég esetében kötelező a cégmódosítás!
Ön már eleget tett törvényi kötelezettségének?
Tovább a  KÖTELEZŐ CÉGMÓDOSÍTÁS-ra.

A feltöltési kötelezettséghez meg kell határozni a várható adó összegét a várható adóalap becslésével. Ennek során minden eredményre ható tényezőt figyelembe kell venni. A 2011. évi - illetve az üzleti évi - várható fizetendő társasági adó összegét, amely a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény módosítva az adóalap-növelő, illetve -csökkentő tételekkel. Az így megállapított adóalapnak a 10 vagy 19 százaléka a számított társasági adó, amelyből le kell vonni az érvényesíthető adókedvezményeket. Figyelembe kell venni továbbá a megfizetett havi és negyedéves adóelőlegeket, beleértve a december 20-án esedékes összeget is. Ennek az összegnek a számításánál figyelembe vehető a korábbi évek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt összege, valamint a más adónemről a társasági adónemre december 20-a előtt átvezetett összegek is.

Nem kell azonban figyelembe venni az Európai Uniótól vagy más költségvetésből járó támogatást, ha azt az adózó részére az adóév utolsó hónapjának 15-ig nem folyósították. Fontos továbbá, hogy a várható társasági adót is csökkenti a külföldön megfizetett adó, amelyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján lehet érvényesíteni. A feltöltési kötelezettség összege a várható adó és a 2011. évre bevallott adóelőleg pozitív különbözete.

A feltöltés elmulasztása esetén adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy elegendő a várható fizetendő adó 90 százalékáig kiegészíteni a befizetett adóelőlegeket. A 90 százalékos feltöltés azonban azzal a kockázattal jár, hogy ha az adózó alulbecsüli a várható fizetendő társasági adót és a várható adó 90 százalékára nem valósult meg az adóelőleg-kiegészítés, akkor az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Ebben az esetben a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Kérdése van? Cégmanager segít +36208061606

Mivel a gyakorlatban az adózók általában az utolsó pillanatban tesznek eleget feltöltési kötelezettségüknek, érdemes tisztázni, mely napot tekintjük az adófizetés időpontjának. A megfizetés időpontja az a nap, amelyiken az adózó belföldi pénzforgalmi számláját a számlavezető hitelintézet az adó összegével megterhelte, tehát figyelemmel kell lenni a tranzakció esetleges átfutási idejére. A teljesítés időpontja azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ha a hitelintézet legkésőbb december 20-án nem terhelte meg az adózó pénzforgalmi számláját, az adóhatóság már akár egy nap késés esetén is jogosult a mulasztási bírság kiszabására.

Forrás: Adó szaklap 2011/16. szám

A Cégmanager Kft, és partner ügyvédi irodája a Székely Ügyvédi Iroda tájékoztatója a kötelező cégmódosítással kapcsolatban:

Jogszabályi változások miatt a legtöbb cég esetében kötelező cégmódosítást kell végezni.

A változások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára.

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

Elmulasztása esetén a büntetés 900 000 Ft is lehet!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

 1.)       kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető / képviselő esetében a születési hely, idő adatokat, valamint az adóazonosító jelet,

 2.)       kötelezően újra igazolni kell minden cégnél a székhely, telephely, vagy fióktelep használatra való jogosultságot (befogadó nyilatkozat),

 3.)       kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben tagként, képviselőként vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik.

Amennyiben kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illeték és közzétételi díj mentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetni.

Ne hagyja az utolsó napokra cége kötelező módosítását, javasoljuk, hogy a módosítást még idén indítsa meg!

A Székely Ügyvédi Iroda a Cégmanager Kft. stratégiai partnere a cégügyek szakértője!

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda figyelmeztetése:
„Az elmúlt időszakban több ügyfelünk is megkereste Ügyvédi Irodánkat azzal, hogy egyes cégek kötelező cégmódosításra szóló felhívással "találták meg" Őket*.”

*Cégalapítás és módosítás során kötelező a jogi képviselet, amelyet kizárólag ügyvédek láthatnak el,  azt  kft-k, bt-k nem végezhetnek, ezzel ugyanis bűncselekményt (zugírászat) valósítanak meg, ne dőljön be az egyes kötelező cégmódosítást irreálisan olcsón ajánló cégeknek,  ne legyen bűncselekmény áldozata.

Dr. Székely Ügyvédi Iroda

1036 Bp, Evező utca 6. (Kolosy tér)

www.drszekely.hu
 +36 20 806 16 06

 Szakértelem - Bizalom - Siker!

A kisvállalati adó (KIVA)

Korábban írtunk a KATÁ-ról, most folytatjuk a 2013-as adózást bemutató sorozatunkat a KIVÁ-val. 

Az Országgyűlés 2012 október 1-jén elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt, melynek célje a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása.

 Az adó alanya:

• egyéni cég
• közkereseti társaság
• betéti társaság
• korlátolt felelősségű társaság
• zártkörűen működő részvénytársaság
• szövetkezet és lakásszövetkezet
• erdőbirtokossági társulat
• végrehajtó iroda
• ügyvédi iroda és közjegyzői iroda
• szabadalmi ügyvivői iroda
• külföldi vállalkozó

 Tájékoztatjuk, hogy jogszabály változás miatt  2013. január 31-ig a legtöbb cég esetében kötelező a cégmódosítás!
Ön már eleget tett törvényi kötelezettségének?
Tovább a  KÖTELEZŐ CÉGMÓDOSÍTÁS-ra.

Az adó választásának feltétele:

• adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan a 25 főt nem haladja meg (kapcsolt vállalkozásokkal együtt)
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (kapcsolt vállalkozásokkal együtt)
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel
• üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot

 Az adó alapja:

• az adózó pénzforgalmi szemlélstű eredményének (+/- korrekciós tételek)
• a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések.

 Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök a számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, módosítva a korrekciós tételekkel.

 Korrekciós tételek:

Növelő és/vagy csökkentő tételek

• Hitel, eslzámolási előleg, kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
• Osztalék,
• Tőkét érintő tételek (tőkekivonás, tőkebevonás)

Növelő tételek

• Végleges pénzeszközátadás, térítés nélkül adott eszköz és szolgáltatás,
• 50 ezer forint felett minden, ami ésszerűtlen,
• Alultőkésítés
• Korábbi időszakra vonatkozó adókötelezettség, és a tárgyévi KIVA
• Bírság, pótlék,
• Elengedett követelés,
• Selejtezés

 Kérdése van a 2013-as adózással kapcsolatban? Írjon az info@cegmanager.com-ra vagy keressen minket telefonon +3620 806 16 06

Az adó mértéke:

Az adó alapjának 16 százaléka.

A kisvállalati adó alanya mentesül:

• a társasági adó,
• a szociális hozzájárulási adó,
• a szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól.

 Iparűzési adó fizetési kötelezettségét a főszabály szerint teljesítheti, vagy az adómegállapítás egyszerűsített módját is választhatja a kisvállalati adózó. Ekkor a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összege lehet az iparűzési adó alapja.

 Az adóalanyiság a választás adóhatósághoz történő bejelentését követő naptéri év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-jétől, december 20-ig lehet megtenni.

A bejelentést követő naptári év január 15-ig azonban a korábban megtett bejelentés elektronikus úton visszavonható.

 Ha az adózó bevétele az adóévet megelőző adóévben a 100 millió forintot meghaladta, havonta adóelőleget köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 20-áig. Egyéb esetben negyedévente köteles az adóelőleget megfizetni.

 Az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összese jövedelem 16%-a.

 Az adóalanyiság megszűnik:

• Kijelentkezéssel
• Belépési feltételek nem teljesülnek
• Adótartozás a negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot
• Foglalkoztatotti létszám átlépi az 50 főt
• Felszámolás, végelszámolás
• Számlaadás elmulasztása

 Kinek ajánlott a KIVA?

A bérköltség adóterhe a KIVA alatt jelentős mértékben csökken. Nem kell szociális hozzájárulási adót (27%) és szakképzési hozzájárulást (1,5%) fizetni. Ha azonban alig van alkalmazott, kicsi a bérköltség, vagy veszteséges a vállalkozás, akkor ezek az előnyök elvesznek.

Előny lehet, hogy csak a realizált eredmény után kell adózni. Ha az ügyfelek jelentős része késve fizet a nem realizált nyereség után nem kell adót fizetni.  

 Fenti összefoglaló a teljesség igénye nélkül tájékoztató jelleggel készült!

Készítette:
Kovács Levente,
mérlegképes könyvelő – Cégmanager Kft.

2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett [1], azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Az adatbázisban történő szereplés további előnyei:

1. a kérelem benyújtása illetékmentes;

2. 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adatbázisba;

3. üzleti partnerei felé is igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;

4. az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a NAV honlapjáról elérhető (a http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes link alatt);

5. az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.

AJÁNDÉK SZAKÁCSKÖNYV

Karácsonyig 20 szerencsést sorsolunk ki azok közül, akik kedvelik a Cégmanager facebook oldalunkat! A nyerteseknek egy ünnepi szakácskönyvet adunk ajándékba, hogy ötleteket adjunk a karácsonyi asztalra. Osszátok meg a képet, hogy minél többen tudomást szerezzenek a blogról, a www.cegmanager.com -ról, és 2013-tól ők is egy helyen tudják intézni cégügyeiket!

A köztartozásmentes adózói adatbázis [2] az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a)     a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

b)     nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

c)     nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d)     adószámát nem függesztették fel;

e)     nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;

f)      csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;

g)     nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál, melynek részei:

–        KÉRELEM – az adatbázisba történő jelentkezéshez,

–        KÉRELEM VISSZAVONÁSA – a jelentkezés visszavonásához,

–        TÖRLÉSI KÉRELEM – az adatbázisból történő törlés kéréséhez,

–        FELLEBBEZÉS – az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen.

Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód.

 Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

 Korábban már beharangoztuk a 2013-as adózással kapcsolatos változásokat, most bemutatjuk az új adónemeket!

Az Országgyűlés 2012 október 1-jén elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt, melynek célja a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása.

 Az adó alanya:

• egyéni vállalkozó
• egyéni cég
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság (bt)
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság (kkt)

 Sajnos a korlátolt felelősségű társaság (Kft) nem választhatja ezt az adózási formát!

 A fentiek közül nem választhatja:

• az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve,
• az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint:

a)     66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

b)     66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenység

c)      68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységet folytat!

 Az adó mértéke:

• a főállású kisadózó után havi 50.000,- Ft
• a főállásúnak nem minősülő (akinek van egyéb 36 órát meghaladó munkaviszonya, ahol megfizeti a járulékokat) kisadózó után havi 25.000,- Ft

 Az adót minden megkezdett hónap után a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 A kisadózó árbevételének felső határa 6 millió forint lehet, ennek túllépése esetén az értékhatár feletti rész után 40 százalékos büntetőadót kell fizetni.

 Az adó alanya mentesül:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó;
• a társasági adó;
• a személyi jövedelmadó;
• a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
• a szociális hozzájárulási adó;
• a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

 A kisadózó vállalkozások nem mentesülnek a kisadózónak nem minősülő személyek (alkalmazottak, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

 A tételes átalányadó nem váltja ki az ÁFÁ-t és a helyi iparűzési adót. Ezen mód szerint adózó vállalkozások esetén az iparűzési adó alapja a vállalkozás székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint lehet.

Kérdése van a 2013-as adózással kapcsolatban? Írjon az info@cegmanager.com-ra vagy keressen minket telefonon +3620 806 16 06

 A főállású kisadózó biztosítottnak számít, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81.300,- Ft.

 A kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán köteles feltűntetni a „Kisadózó” szöveget, amennyiben ezt elmulasztja az adózás rendjéről szóló törvény 172.§ (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

 Nyilatkozat a bevételről, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség:

A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az adóhatóság részére nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.

 A kisadózó vállalkozásnak ebben a nyilatkozatban adatot kell szolgáltatnia bármely más adóalany nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.

 A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. Megszűnik a kettős könyvelése, nem készít beszámolót. Ez egy esetleges hitelfelvételnél, pályázatnál hátrány lehet.

 Az adóalanyiság megszűnik:

• a bejelentés hónapjának utolsó napjával;
• a vállalkozási forma megváltozása esetén (pl. a bt kft-vé átalakul);
• jogutód nélküli megszűnés napjával;
• az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával;
• a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
• a társaság kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha más kisadózó nem kerül bejelentése;
• a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100.000 Ft-ot.

 Kinek ajánlott a KATA?

Azoknak a személyeknek akinek nem a tényleges munkaviszonyát kell kiváltania, ha főtevékenységét és biztosítását is a KATA rendszerében képzeli el. Más személyek alkalmazása a viszonylag alancsony bevételi határ miatt korlátozott. Célszerű minél jobban megközelíteni a 6 milliós értékhatárt, hiszen az átalány mértéke változatlan eddig az összegig. Az adott értékhatárig kedvezőbb adózási mód lehet, mint egy hasonló evás vállalkozó.

 Fenti összefoglaló a teljesség igénye nélkül tájékoztató jelleggel készült!

Készítette:
Kovács Levente,
mérlegképes könyvelő – Cégmanager Kft.

Csaknem tízezer olyan könyvelőt keresett meg levélben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy részt vettek-e a kötelező továbbképzésen.
Akik ezt nem tudják bizonyítani, azokat a tárca törli a nyilvántartásból − mondta Balog Ádám, a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A számviteli törvény előírja, hogy minden könyvviteli szolgáltatónak kötelezően részt kell vennie továbbképzésen − ez jelenleg 63 ezer regisztrált könyvelőt érint. A tanfolyamot tartó szervezet a részvételről értesíti az NGM-et és igazolást ad a résztvevőknek is. A most felszólítottak múlt évi továbbképzésének tényét a tárca nem tudta egyértelműen megállapítani, az érintettek 30 napon belül igazolhatják a részvételt, ha azonban ezt elmulasztják, az NGM kötelessége, hogy a nyilvántartásból törölje őket. A törlés minden esetben súlyos következményekkel jár, nem csak a könyvelőkre, hanem az általuk könyvelt cégekre egyaránt. Érdemes tehát mindenkinek meggyőződnie, hogy könyvelője részt vett-e a kötelező továbbképzéseken.

A Cégmanager Kft minden könyveléssel foglalkozó munkatársa megtalálható az NGM nyilvántartásában, rendszeresen részt vesz a kötelezőeken túl minden fontosabb szakmai rendezvényen.  

Ha nincs megelégedve könyvelőjével, vagy kétségei vannak, kezdje nálunk tiszta lappal a 2013-as évet. Vállaljuk cége, vállalkozása teljeskörű könyvelését, bérszámfejtését. Cégmanager Kft. ügyfelei részére a könyvelési szolgáltatás mellett ingyenes adójogi tanácsadást nyújt partnere a Dr. Székely Ügyvédi Iroda által.

Ma folytatjuk rövid munkajogi kérdezz- felelek cikksorozatunkat!

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?

Válasz: Az új Mt. szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [új Mt. 211. § (1) bek.]. Ez a tilalom tehát a munkaidő mértékétől és a munkavégzés jogi formájától függetlenül kizárja a további jogviszony létesítését. Ugyanakkor, a vezető munkaszerződése e rendelkezéstől eltérhet, a munkavállaló javára és hátrányára is [új Mt. 209. § (1) bek.]. A felek tehát úgy is megegyezhetnek, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt is létesíthet. Meg kell jegyezni, hogy két teljes munkaidős munkaviszony párhuzamos ellátása gyakorlatilag lehetetlen, ezért a konkrét esetben aligha állhat a munkáltató érdekében a második jogviszony létesítésének engedélyezése.

Ha már sokat hallott a cégközlönyről, de nem is tudja, hogy pontosan mi is az, mire jó, mire lehet használni és mi a célja, akkor olvassa el cikkünket, melyben választ kaphat a cégközlönnyel kapcsolatos kérdéseire és amely egy kis útmutatót biztosít az Ön számára is.

A cégközlöny a társasági törvényeken alapuló közlemények és felszámolási közlemények, valamint hírek és információk gyűjtőhelye, amelyhez a http://www.e-cegkozlony.gov.hu internetes portálon lehet hozzáférni. A cégközlöny  minden hét csütörtökén jelennek meg, tehát ha követni szeretné a legfrissebb eseményeket, akkor az csütörtökönként azonnal meg is teheti, letöltheti az Önt érdeklő dokumentumokat és mindezt teljesen ingyenesen. A közvetlen közlemények lektorálását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jogi Lektorátusa végzi, tehát a közvetlen közleményeket részükre címezve kell elküldeni.

A cégközlönyben nagy jelentőséggel bírnak a társasági törvényeken alapuló közlemények, amelyeknek közzétételéről nem a bíróság gondoskodik, hanem közvetlenül az adott cég, annak tagjai. Ebben az esetben leginkább a hitelezői érdekek vannak előtérbe helyezve és cég által eldöntött változásokat tartalmazzák, mint például a törzstőke leszállításának, illetve az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos végelszámolói hirdetmény.
A hirdetmények és információk esetében pedig a különféle jogszabály-változások és a törvények változásai kapnak nagyobb hangsúlyt.

A felszámolási közlemények esetében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti pályázat vagy árverés keretében hirdeti ki a cégközlöny adott számában. Ha a felszámoló a cégközlönyben közzétenni kívánt árverési hirdetmény e-mailben küldi el a Jogi Lektorátus számára a cegkozlony@kim.gov.hu címre, úgy a közlemény lektorálása elektronikus úton történik és a cégközlöny két-három héttel későbbi lapszámában megjelenik.

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a jogszabályi változások következtében minden, Magyarországon bejegyzett cég vonatkozásában kötelező cégmódosítást kell végezni.

A jogszabályváltozások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára!

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

Ne késlekedjen cselekedjen most!

Elmulasztása esetén a büntetés 900 000 Ft is lehet!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

1.)              kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető esetében a születési hely, idő adatokat és  az adóazonosító jelet,

2.)       igazolni kell minden cégnél a székhely, telephely, vagy fióktelep használatra való jogosultságot (befogadó nyilatkozat),

3.)       kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik.

 Hallgassa meg a Dr. Székely Ügyvédi Iroda munkatársának,  dr. Janklovics Ádámnak nyilatkozatát, amelyet a  Gazdasági Rádiónak adott a változásokkal kapcsolatban!

Ha kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illeték és közzétételi díjmentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetnie!

Tájékoztatunk mindenkit, hogy cégügyekben kötelező a jogi képviselet, amelyet kizárólag ügyvédek láthatnak el,  azt  kft-k, bt-k nem végezhetnek, ezzel ugyanis bűncselekményt (zugírászat) valósítanak meg.

Amennyiben a cégjogi kérdése lenne, Cégmanager Kft. stratégiai partnere a Székely Ügyvédi Iroda készséggel segít! 

Sokan hiányolták a munkajoggal kapcsolatos bejegyzéseket. Elindítottuk a munkajogi kérdezz-feleleket.  Várjuk az Ön kérdését, kommentjét is!

Kérdés: Milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság? Mik az erre vonatkozó szabályok?

Válasz:

Fizetés nélküli szabadság a munkavállaló kérelmére bármikor adható, az Mt. azon eseteket állapítja meg, amikor a munkavállalót - munkáltatói szándékra tekintet nélkül - megilleti-e szabadság. A törvény szerint jelenleg a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;

c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében [régi Mt. 138. § (5) bek. a)-c) pontok];

d) - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre [régi Mt. 139. § (1) bek.];

e) - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti [régi Mt. 140. § (1) bek.];

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára (új Mt. 132. §).

A munkavállaló és a munkáltató a fentiek mellett megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól; ebben az esetben megállapodásuk szerint illeti meg díjazás a munkavállalót [Mt. 146. § (2) bek.]. A felek megállapodása alapján így lehetőség van arra, hogy a munkavállaló további fizetés nélküli szabadságban részesüljön.

Fontos megőrizni a pénztárgép kontrollszalagjait

Az adóhatósági ellenőrzések egyik legismertebb, a köztudatban leginkább élő formája a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése, vagyis a próbavásárlás. Az azonban már sokkal kevésbé közismert tény, hogy a revizorok a nyugtaadással egyidejűleg a pénztárgép kontrollszalagján rögzített adatokat is vizsgálják, amellyel a nyugtaadási hajlandóság és gyakoriság is nyomon követhető.

A kontrollszalag tulajdonképpen a pénztárgépi nyugta szűkített adattartalmú másodpéldánya. A lényeges adatokat a pénztárgép minden nyugta kinyomtatásakor a kontrollszalagon is rögzíti: így a nyugta sorszáma, összege, és kibocsátásának időpontja található rajta.

A revizorok próbavásárlásaik során kivétel nélkül ellenőrzik a kontrollszalagot is. Ez a jogkövető módon eljáró adózónak garancia, hiszen ezzel igazolni tudja a nyugta kiállításának tényét. A vizsgálatot végző revizor a próbavásárlási tételt csak akkor találja meg a kontrollszalagon, ha a nyugtát valóban szabályosan bocsátották ki, és összege bekerült a gép memóriájába.

A kontrollszalag nemcsak a próbavásárlások, de az utólagos ellenőrzések alkalmával is fontos szerephez jut. A szalagokat időrendi sorrendben – az elévülési időn belül – úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a szabály vonatkozik a napi forgalmi jelentésre is a pénztárgép és taxaméter esetében. (A megőrzés részletes szabályait a 24/1995 (XI.22.) PM rendelet és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ( Art.) tartalmazza.)

Év végén – a bevétellel való egyeztetés érdekében – a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását is el kell végezni, és az erről készült bizonylatot meg kell őrizni. Ez a kiíratás tételesen tartalmazza az adott időszakban elvégzett napi zárások összegeit, azaz azt, hogy az egyes napokon mennyi bevételt rögzítettek, valamint, hogy naponta hány bizonylatot (nyugtát) készítettek. Mindezek segítségével utólag rekonstruálni lehet, hogy mikor, milyen összegű pénztárgépi bizonylatokat bocsátott ki a vállalkozás.

Fontos, hogy a vállalkozás eleget tegyen a kontrollszalag megfelelő megőrzésének, hiszen ellenkező esetben az Art. szigorú szankcióval, akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a mulasztó adózót.

Forrás:NAV

Ingatlanos témában maradva a következő bejegyzésben a közös tulajdon megszüntetését dolgozta fel kollégánk egy közelmúltban megtörtént jogeset alapján!

 A bíróság egy közös tulajdon megszüntetésében hozott ítélete:

Két testvér 3 ingatlant örökölt, közös tulajdon jött létre. Az egyik ingatlant kizárólag az egyik testvér lakta, aki egy idő után olyan helyzetben került, hogy a lakás közüzemi díjait nem tudta fizetni és jelentős hátraléka keletkezett, ezért – a közös tulajdon miatt - mindkét testvérrel szemben végrehajtási eljárás indult.

A másik testvér korábban többször kérte a közös tulajdon megszüntetését, de a hátralékkal rendelkező testvér ezt méltánytalannak érezte személyi és jövedelmi viszonyai miatt, hiszen amíg a közös tulajdon fennmarad, a közüzemi díjak megfizetése a tulajdonos társakat egyenlő arányban terhelik. A szóban forgó ingatlant hamarosan közösen értékesítették, a többi örökölt ingatlanra a közös tulajdon megszüntetését kérte a bíróságtól a másik testvér.

A bíróság ítélete szerint: a közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs követelheti, a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha ez nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. A közüzemi hátralékkal rendelkező testvér által lakott ingatlant a felek közösen értékesítették, így erről a bíróságnak nem kellett rendelkeznie. A többi ingatlan megosztására természetben volt lehetőség.

A bíróság a jogszabálynak megfelelően megszüntette a közös tulajdont az egyik testvér kérelmére, de méltányolta a másik testvér anyagi helyzetét is.

Készítette: dr. Sass Rita