Ebben a cikkben a kötelező heti pihenőnappal kapcsolatos egyes munkajogi- ügyi kérdéseket járjuk körbe.
Melyek a heti pihenőnap kiadásának korlátai az új törvény szerint? Mi az a leghosszabb időszak, amelyet a munkavállalónak kötelező pihenőnap nélkül egybefüggően ledolgoznia? Amennyiben vasárnapra rendelünk el munkavégzést rendes munkaidőben, kötelező-e pihenőnapot kiadni az azt megelőző szombaton?
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás (tehát munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása) esetén egyenlőtlenül is beosztható [új Mt. 105. § (1)-(2) bek.]. Például egyhavi munkaidőkeretben szabályos a munkaidő-beosztás, ha az első két héten 1-1, a második két héten 3-3 pihenőnapot kap a munkavállaló. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez a megkötés azonban nem vonatkozik a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra [új Mt. 105. § (3) bek.]. Tehát például az idénymunkát végző munkavállaló számára az előbbi példában az első két hétben akár egyetlen pihenőnapot sem kell kiadni, ha a második két hét során összesen 8 pihenőnapot kap. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a munkavállaló számára - hacsak nem kizárólag szombaton és vasárnap dolgozik részmunkaidőben - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani [új Mt. 105. § (3) bek.]. Erre figyelemmel a munkavállalónak akkor is be kell osztani legalább egy pihenőnapot havonta (vasárnapra), ha egyébként akár hat napnál többet is dolgozhat egybefüggően.
Összességében - a felsorolt speciális munkarendek esetén - legfeljebb 30 napot dolgozhat egybefüggően egy munkavállaló. Hozzá kell tenni azonban, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [új Mt. 97. § (1) bek.]. Így bár elvileg lehetséges az igen hosszú távú egybefüggő munkavégzés, ez felvethet a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos aggályokat. Ilyen esetben e beosztástól a munkáltató tartózkodni köteles. Másfelől, ha munkavédelmi szempontból nem is, a munkavégzés hatékonysága alapján szinte minden esetben kerülendő a pihenőnapok nélküli munkaidő-beosztás, hiszen a fáradtsággal együtt romlik a munkavállaló pontossága, koncentrálóképessége.
Az új törvény olyan előírást nem tartalmaz, amely alapján vasárnapi munkavégzés esetén kötelezően szombaton kellene pihenőnapot biztosítani. A szombati napnak a munkaidő-beosztás szempontjából nincs megkülönböztetett jelentősége. Megjegyezzük, hogy a fentiek másként alakulnak, ha a munkáltató heti pihenőnapok helyett egybefüggő heti pihenőidőt biztosít. Ennek mértéke hetente legalább 48 óra, amelyet úgy kell beosztani, hogy - a kizárólag szombaton és vasárnap dolgozó részmunkaidős munkavállaló kivételével - havonta legalább egy alkalommal a vasárnapot magában foglalja [új Mt. 106. § (1)-(2) bek.].
A heti pihenőidő szabályai is rugalmasabbak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ilyenkor a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A havi egy vasárnapra vonatkozó szabályt azonban ekkor is be kell tartani, és a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában a munkavállalónak ekkor is legalább heti 48 óra heti pihenőidő jár [új Mt. 106. § (3) bek.]. Heti pihenőidő alkalmazása mellett tehát minden héten jár legalább 40 óra, így egybefüggően legfeljebb 6 napra osztható be rendes munkaidő. A heti pihenőnap (pihenőidő) szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [új Mt. 135. § (2) bek. d) és f) pont].
