HTML

Ügyvezető

Blogunk célja, hogy a cégeket, döntéshozókat érintő cégjogi, adójogi hírekkel, érdekességekkel lássuk el olvasóinkat, követőinket! Tájékoztassunk mindenkit a legfontosabb törvényi változásokról!

Friss topikok

Címkék

2012. évi CXLVII. törvény (1) A (1) adásvétel (1) adó (5) adóalapkiegészítés (1) adóbevallás (2) adóbevallási kötelezettség (1) adóbevallás 2013 (1) adóelőleg (1) Adóelőleg feltöltési kötelezettség (1) adófeltöltés (1) adófizetésre kötelezett (1) adóhatósági ellenőrzések (1) adókötelezettsé (1) adós (1) adószám (1) adótanácsadás (1) adózás (3) adózás 2013 (3) adózás és könyvelés (1) adózó (2) adózói adatbázis (1) adó alany (1) adó bevallás (1) áfa (1) áfá-s számla (1) Aláírás (1) art (1) atart up könyvelés (1) áthárított adó (1) A kisvállalati adó (KIVA) (1) bank (1) bankszámla (1) bankszámla nyitás (1) bejegyzés (1) bejelentés (1) bejelentési kötelezettsé (1) bérbeadásból származó bevétel (1) béret (1) bérleti szerződés (2) bérlő (1) bétlet (1) bíróság (1) bt módosítása (1) Cég (1) cég (4) cégbíróság (3) cégbírósági bejegyzés (1) cégjegyzék (1) cégjog (1) cégközlöny (1) Cégmanager (1) cégmanager (1) cégmanager kft (1) cégmódosítás (4) cégmódosítás 2013 (1) cég cégközlöny (1) ctv (1) dr. Székely Ügyvédi Iroda (1) dress code (1) dr székely ügyvéd (1) egészségügyi hozzájárulás (1) elektornikus számla (1) ellenőrzés (1) előleg-befizetési kötelezettség (1) Elszámolható költségek (1) felszámolási közlemények (1) felszámoló (1) feltöltés (1) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (1) gt (1) helyen (1) helyi adó (1) heti (1) hirdetmény (1) hitelesítése (1) ingatlan (1) Ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adózási tudnivalók (1) ingatlan bérbeadás (1) iparűzési adó (1) iroda bérlés (1) ittas vezetés (1) jármű (1) jogi képviselet (1) jogosítvány (1) jogszabály (2) jogszabályváltozás (1) jövedelemm adó (1) kamat (1) kata (1) kerékbilincs (1) kft (3) kft indulás (1) kft módosítás (1) kft módosítása (1) kisadózó (1) Kisadózó vállalkozások tételes adója (1) kisadózó vállalkozások tételes adója (1) kisvállalati adó (1) kisvállalati adó (KIVA) (1) KIVA (1) kiva (1) kontrollszalag (1) könyvelés (3) könyvelési szolgáltatás (1) könyvelő (1) könyvelők nyílvántartása (1) konzuli tisztviselő (1) kötelező cégmódosítás (3) kötetlen munkaidő (1) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (1) közlekedési jog (1) közlemény (1) közlöny (1) közös (1) közös tulajdon (1) központi statisztikai hivatal (1) köztartozás (1) köztartozásmentes adózói adatbázis (1) ksh (1) lakás (1) módosulás (1) mt (1) Mt. (1) munkaadó (1) munkaidő (1) munkaidő-beosztás (1) munkaidőkeretben (1) munkajog (1) munkáltató (1) munkavállaló (3) munkavégzésre irányuló jogviszony (1) munkaviszony (1) munka törtvénykönyve (1) munka törvénykönyve (1) nagykövetség (1) NAV (2) nav (4) nav bejelentkezés (1) Nemzetgazdasági Minisztérium (1) ngm (1) non profit szervezetek (1) nyugta (1) öltözködés (1) önellenőrzés (1) parkolás (1) pihenőidő (1) pótlék (1) próbavásárlás (1) revizorok (1) start up (1) szabadság (1) szabálytalan megállás és várakozás (1) számla (2) számlázás (1) Székely Ügívédi Iroda (1) székhely (2) székhely bejelentése (1) székhely igazolás (1) személyi jövedelemadó (1) szerződés (1) T201 (1) taggyűlés (1) tao (3) tao bevallás (1) tao előleg (1) társaságiadó-előleget (1) társaságiadó-előleget december 20 (1) társasági adó (3) társasági adóbevallás (1) társasági törvények (1) tartozás (1) tilos (1) törvény (2) tulajdon (1) ügyvéd (1) ügyvezető (2) új cég (1) új Mt. (1) vállalkozás (1) változás (1) vasárnapra (1) végelszámolás (1) végelszámoló (1) végelszámoló kötelességai (1) viselet (1) Címkefelhő

Ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adózás

2012.11.07. 13:07 surgeon

Ingatlan-bérbeadás feltétele

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem 2011-től az összevonandó adóalap része. Az egyéb (munka)jövedelmekkel szemben speciális járulék és hozzájárulás szabályok vonatkoznak rá.

Ingatlan bérbeadást magánszemélyként lehet végezni adószámmal és akár adószám nélkül is. Mentesül az adózó az adószám megszerzéséhez kötött kötelezettsége alól, amennyiben kizárólag az ÁFA tv. szerinti ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat, illetve ha az általános forgalmi adót tekintve nem él az adókötelessé tétel jogával.

Tegye fel kérdését szakértőnek! A Dr. Székely Ügyvédi Iroda válaszol!

Adószám nélkül természetesen számla kibocsátásra sem jogosult az adózó, helyette egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítania. Fontos azonban, hogy ha egy gazdasági társaságnak adunk bérbe, akkor a társaság csak a számlával alátámasztott összeget számolhatja el költségként.

A bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható költségek

Ennél a jövedelemtípusnál az adót nem a bevétel után, hanem a költségekkel csökkentett bevétel után kell megfizetni. A költségelszámolásnak két fajtája lehetséges: tételes költségelszámolás és az átalány (10%) költségelszámolás.

A 10%-os költséghányad elszámolást azoknak érdemes választani, akiknek kevesebb költség merül fel a bérbeadással kapcsolatban. Míg akik több  költséget tudnak elszámolni és rendelkeznek a megfelelő számviteli bizonylatokkal is, azoknak a tételes költségelszámolást célszerű választaniuk.

Elszámolható költségek közé tartoznak a rezsi költségek. Ha a rezsi számlák a saját nevünkre szólnak, akkor érdemesebb a tételes elszámolást választani, ha a bérlő nevére, akkor pedig a költségátalány választása lehet a megfelelőbb. Azonban ha nem a teljes ingatlant adjuk bérbe, akkor természetesen a rezsi költségek csak a bérbeadással arányos mértékben számolhatók el.

További költség lehet az értékcsökkenés, felújítási, karbantartási költségek.

Ingatlan-bérbeadás után fizetendő adó

Az ingatlan-bérbeadást személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.

Személyi jövedelemadó: Alap esetben 16% szja-t kell fizetni az adóalap kiegészítéssel (27%) növelt jövedelem (bevétel – költség) után. 10%-os költségátalány esetén a bevétel 90%-ának a 127%-a az adóalap, melyet terhel a 16% szja. Így a végleges adóteher 18,28%.

A személyi jövedelemadót csökkenthetjük a családi kedvezménye,. 1 vagy több gyermek nevelése esetén. Akár úgy is érvényesíthető ez a kedvezmény, hogy a lakás tulajdonosai között megosztjuk a jövedelmet. Családon belül ajándékba is adhatjuk az ingatlant akár illetékmentesen, így ezáltal igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény.

2012-től új szabályként jelentkezik, hogyha adószámos magánszemély a bérbeadásról számlát bocsát ki, úgy a kifizetőnek minden esetben adóelőleget kell vonnia a számla értékéből, melyet a havi járulékbevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie.

Egészségügyi hozzájárulás: A magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben megszerzett ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után. Az eho összege évente maximum 450 ezer forint, melyet csökkenteni lehet

-          a magánszemély által fizetett 7%-os egészségbiztosítási járulékkal;

-          a 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékkal;

-          az ekho tv. alapján a magánszemélyt terhelő 1,6%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékkal;

-          14%-os eho fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (osztalék) összegével.

Adóoptimalizálási lehetőségként merülhet fel itt is a bérbeadásból származó jövedelem megosztása a tulajdonosok között. Amennyiben a magánszemély jövedelme több mint 1 millió forint, úgy ezt a jövedelmet a tulajdonosok között tulajdoni hányaduknak megfelelően megoszthatja. Így egy 1,6 millió forintos  jövedelem 50-50%-os tulajdoni hányadok esetén mindkét tulajdonosnak 800-800 ezer forint jövedelmet jelent, mely után már nem kell a 14% ehot megfizetni. Íly módon még az adóalapkiegészítés (27%) is megspórolható.

A kifizetőnek az szja-hoz hasonlóan itt is levonási kötelezettsége van a magánszemély nyilatkozatának megfelelően. A levonásról év végén igazolást állít ki a magánszemélynek.

Ingatlan-bérbeadás az ÁFA oldaláról

Főszabály szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.

Kivétel ez alól:

-          a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szogáló bérbeadás;

-          a közlekedési eszköz parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás;

-          az ingatlannal tartósan összekötött gép, berendezés bérbeadása;

-          a széf bérbeadása.

Az áfa törvény azonban lehetőséget ad az adózónak ezen tevékenységének adókötelessé tételére, melyet a tevékenység kezdete előtt, vagy a tárgyévet megelőző év december 31-ig be kell jelentenie.

Készítette: Kovács Levente, Cégmanager Kft. könyvelés

Szólj hozzá!

Címkék: adó ingatlan bérbeadás személyi jövedelemadó egészségügyi hozzájárulás bérleti szerződés NAV Ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adózási tudnivalók bétlet adóalapkiegészítés Elszámolható költségek bérbeadásból származó bevétel

A családtagok jövedelmét is vizsgálja a NAV

2012.10.29. 20:03 surgeon

Az elmúlt hetekben vehették kézbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pótlékértesítőjét azok, akik 2011-ben késve, vagy nem teljes összegben fizették meg adókötelezettségüket. Ha a felszámított pótlék rendezésére kedvezményt kérünk, számoljunk azzal, hogy az adóhatóságnak a velünk élő családtagjaink jövedelmi és vagyoni viszonyait is vizsgálnia kell.

A késedelmes fizetés miatt felszámított pótlékot az értesítőben szereplő számlaszámra legkésőbb november 15-ig kell rendezni. Azok számára, akik ezt a kötelezettséget valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) méltányossági lehetőséget biztosít. E méltányosság keretében fizetési könnyítést (részletfizetést, vagy fizetési halasztást), illetve adómérséklést engedélyezhet az adóhatóság.

Fontos hangsúlyozni, hogy az illetékköteles eljárás kizárólag kérelemre indul és annak engedélyezése nem automatikus. Az adóhatóságnak több jogszabályi feltétel meglétét kell vizsgálnia, és eközben a magánszemély kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyait, egyéni vállalkozónál és gazdasági társaságoknál pedig a gazdálkodásra vonatkozó részletes adatokat is fel kell tárnia.

Az elmúlt évben közel 22 ezer olyan fizetési kedvezményre irányuló kérelem érkezett a NAV közép-magyarországi adóigazgatóságaihoz, amelyek összesen 11 milliárd forint késedelmi pótléktartozást (is) érintettek. Idén eddig mintegy 10 ezer ilyen kérelmet terjesztettek elő az adózók.

A kérelemnek nincs kötött formája, de – azon túl, hogy az adózó mit és milyen indokkal kérelmez – mindenképp szerepeljen az adózó neve, adószáma, vagy adóazonosító jele, legyen rajta dátum és aláírás, s ha van, a bélyegző lenyomata.

2012. január 1-jétől az elektronikus bevallás vagy összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmeiket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.

A kérelem elbírálását segíti, ha az adózó mellékeli a kifejezetten erre a célra rendszeresített adatlapok kitöltött megfelelőjét (amely a www.nav.gov.hu „Letöltések – egyéb” / „Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták” / Adatlapok fizetés könnyítésre és/vagy mérséklési kérelmek elbírálásához” útvonalon érhető el), továbbá azoknak az iratoknak a másolatait, amelyek az adatlapon feltüntetett bevételi, kiadási, illetve gazdálkodási adatokat alátámasztják.

A részletfizetés és fizetési halasztás engedélyezésének törvényi feltétele a fizetési nehézség, valamint annak átmeneti jellege.

Magánszemély esetén akkor beszélhetünk fizetési nehézségről, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Az átmenetiséget, azaz a tartozás későbbi megfizetésének képességét szintén a kérelmezőnek kell igazolnia.

Magánszemély mérséklési kérelemének elbírálásakor azt kell mérlegelnie az adóhatóságnak, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság: amennyiben a kérelmező a megélhetés súlyos veszélyeztetettségére hivatkozik, úgy a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni viszonyait, amennyiben pedig a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése a kérelem indoka, akkor a gazdálkodásra vonatkozó adatokat vizsgálja.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása, így különösen a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülésének veszélye a törvény szerinti indok.

Forrás:NAV

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: adózás pótlék nav jövedelemm adó adókötelezettsé

A társaságiadó-előleg mérséklés

2012.10.15. 10:51 surgeon

Korábbi cikkünkben már írtunk az adó- és járulék fizetési könnyítésről, most a társaságiadó-előlegről olvashatsz. Ha pénzügyi nehézséged van, és előre tudod, hogy időben nem tudsz utalni, élj a lehetőséggel. Ha segítségre van szükséged keress elérhetőségeinken.

A társaságiadó-előleg mérséklését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 42. § (4) bekezdése alapján az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Ez nem egyezik meg az Art. 134. §-a szerinti adómérséklésre irányuló kérelemmel, hiszen míg ott egy már esedékessé vált adótartozás csökkentését kéri az adózó (vagyis az államkincstárba befolyó összeg csökken, ha helyt adnak a kérelemnek), a tao-előleg mérséklése esetén csupán arról van szó, hogy a jogszabályi vélelemmel ellentétben az adóévben várható adóalap elmarad az előző évitől, és az adózó már az előlegek során szeretné ezt figyelembe venni, nem pedig az éves elszámolásban kérné vissza a túlfizetést (tehát az államkincstárt megillető összegben végső soron nincs eltérés éves szinten akkor sem, ha helyt adnak a kérelemnek).

 etikett_50x30-1 másolata.jpg

A fentiekből következően a társaságiadó-előleg mérséklési kérelemre nem vonatkozik az Art. 175. § (9) bekezdésében előírt elektronikus úton történő benyújtás követelménye, és nem is az adómérséklési kérelem benyújtására szolgáló 10FAG01 nyomtatványon, hanem kötetlen formában lehet előterjeszteni.

Szólj hozzá!

Címkék: tao fizetési könnyítés társasági adó tao előleg cégmanager

A várva várt kisvásllakozókat érintő két új adóról tájékoztatunk

2012.10.12. 14:42 surgeon

2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak majd.

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.
 
A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.

A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek. Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként.

Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

Kérdésed van? Segítünk! Keress minket az irodánkban, írj e-mailt, telefonálj, klikkelj! Cégmanager Kft. 1036 Bp, Evező utca 6. +36208061606


 
A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél. A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat.

Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott. A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzési adó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzési adóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.


 

Szólj hozzá!

Címkék: adó kisadózó kisvállalati adó adózás 2013

A számla kibocsátásának szabályai II.

2012.10.08. 20:17 surgeon

Folytatjuk az Áfa-s számlával kapcsolatos cikksorozatunkat! Ebben a részben a papíralapon és az elektronikus úton kibocsátott számlát nézzük meg.

A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható.

A papíron kibocsátott számla
tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. A papíron kibocsátott számlának két fajtája van
- nyomtatványként nyomdai úton előállított számla
- számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.

Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is,
valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.

Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást. 2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány. A számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A számlázó programok előzetes minősítése, vagy véleményezése nem tartozik az állami adóhatóság feladatkörébe.

Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok – vagy digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok
elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára.

Az elektronikus számlának két fajtája van:
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla,
b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.

Az elektronikus számlakibocsátás törvényi feltétele – mind az a) mind pedig a b) pont szerinti elektronikus számla esetében –, hogy annak alkalmazásáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. [Az a) pont szerinti esetben jogszabály ettől eltérő rendelkezést tartalmazhat.] Az EDI-rendszer alkalmazása esetén az előzetes megállapodást írásba kell foglalni, ellentétben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kiállításával, ugyanis ez esetben elegendő a számlabefogadó előzetes szóbeli beleegyezése. Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, az adóalany maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot,
vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát e ki számlát.

Folytatjuk....

Szólj hozzá!

Címkék: számla nav

A számla kibocsátásának szabályai I.

2012.10.04. 16:23 surgeon

Nagyon sokan nem tudnak hibátlanul Áfa-s számlát kitölteni. Ez vezetett arra, hogy megosszuk veled a  számla kiállításának helyes módszerét.

Tudtad, hogy a céged által adott kedvezményt is rá kell vezetned a számlára? Vagy külföldi ügyfelednek akár angol, vagy orosz nyelven is kiállíthatod a bizonylatot?
Joggal merül fel az egyszerű válasz, nem. hiszen nem  is én töltöm ki hanem a  számítógépes program generálja, miért is tudjam? Persze eddig semmi gond, de a programod mindig naprakész, vagy csak megvetted valamikor, és azóta nem frissítetted? A program megfelel a hatályos szabályzásnak?
A mai modern világunkban a programok mellett még sokan használják a jó öreg számlatömböt is.

Bevezetésül nézzük meg mi is a számla valójában, és milyen kötelező elemei vannak.- meg fogsz lepődni a felsoroláson.

Számla fogalma, a hatályos törvény szerint:
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa-törvény X. fejezetében meghatározott feltételeknek A számlával esik egy tekintet alá minden olyan okirat is, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel a törvényi előírásoknak).

A számla kötelező adattartalma a következő

  • a számla kibocsátásának kelte;
  • a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja; termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette);
  •  ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma [amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, (vagy amely alatt a termék Közösségen belüli értékesítését26 részére teljesítették)];
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető (az Áfa-törvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám számlán történő szerepeltetése a számlakibocsátó döntési körébe tartozó kérdés);
  • a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  • az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • az alkalmazott adó mértéke;
  • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa-törvény kizárja;
  • adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása

              – mentes az adó alól, vagy
             – az után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

  • új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén az Áfa-törvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok,
  • utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfa-törvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
  • használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében
  • jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az Áfatörvény
  • pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett.  A forint összegmeghatározásához alkalmazott árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz.  Főszabály szerint az ügyletnek az Áfa-törvény szerinti teljesítése
időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.

A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges).

Kérdésed esetén a Cégmanager weboldalán további infót találsz!

Folytatjuk.....

Szólj hozzá!

Címkék: számla nyugta számlázás áfá-s számla elektornikus számla adófizetésre kötelezett áthárított adó

Adófizetési könnyítés!

2012.09.30. 16:23 surgeon

Minden vállalkozó, vagy vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tud eleget tenni.

  • Mi a teendő ilyenkor?
  • Mire kérhető fizetési könnyítés?
  • Hogyan, milyen módon lehet fizetési könnyítést kérni?


Az első, és legfontosabb, ha egy cég látja, hogy nem fog tudni határidőre fizetni, a problémát még a fizetési határidő lejárta előtt jelezze az adóhatóság felé. Ez azért lényeges, mert a törvény értelmében fizetési könnyítést az adóhatóság csak kérelemre engedélyezhet, tehát benyújtott kérelem híján az adózónak határidőre meg kell fizetni az általa bevallott adókat. A fizetési könnyítésről az adózás rendjéről szóló törvény 133 §-a rendelkezik. A törvény értelmében magánszemélytől levont személyi jövedelemadóra, ill. adóelőlegre és magánszemélytől levont járulékra fizetési könnyítés (azaz részletfizetés, vagy fizetési kötelezettség mérséklése) nem lehetséges. 

Egyéni vállalkozó a 10FAM01 számú nyomtatványon, gazdasági társaságok a 10FAG01 számú nyomtatványon adhatják be fizetési könnyítésre irányuló kérelmüket, az eljárás illetékköteles, az eljárási illeték mértéke 3000 forint. Azok az adózók, akik a rendszeres bevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik, a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmüket is csak elektronikus úton adhatják be. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy az adózó milyen adónemre, mekkora összegre milyen halasztást kér, ill. azt mekkora részletekben fizetné ki. Ennek meghatározásánál vegyük figyelembe, olyan részletfizetést kérjünk, amit a későbbiekben biztosan be tudunk tartani, mivel ha az adóhatóság engedélyezi a részletfizetést, de azzal késünk, akkor a hátralévő teljes tartozást egy összegben, azonnal kérik befizetni.

Felmerül a kérdés, kinek a felelőssége, ha a vállalkozás várhatóan nem fog tudni eleget tenni határidőre az aktuális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?

A vállalkozás könyvelőjének a feladata kiszámolni, hogy mennyi lesz a fizetendő adó, és az esedékesség idejéről tájékoztatni a vállalkozás vezetőjét. Annak eldöntése, hogy a cég mikor, és mit fizet ki, a vállalkozás vezetőjének, vagy erre felhatalmazott munkatársának a dolga, ilyen értelemben az, ha a cég nem teljesíti időben az adófizetési kötelezettségét, az semmiképpen nem a könyvelő felelőssége, hanem a törvény értelmében az ügyvezetőé.

Természetesen előfordulhat, hogy a könyvelő is hibázik, nem küld el határidőre egy bevallást, vagy hibásan küldi el. Éppen ezért javasoljuk mindenkinek, ne hagyatkozzon kizárólag a könyvelőjére, hanem legalább havonta egy alkalommal az ügyfélkapun keresztül ellenőrizze adófolyószámláját, ha hátralékot lát rajta, első körben egyeztessen a könyvelővel, mi lehet a hátralék keletkezésének az oka. Ugyanígy nézze meg időnként az ügyfélkapun keresztül kapott értesítéseket is, hiszen ma már sok esetben az adóhatóság csak ide küld értesítést, ha pl. elmulasztott bevallást kell pótolni, vagy valamelyik adónál fizetési elmaradás van.

Szólj hozzá!

A végelszámolás legfontosabb szabályai!

2012.09.27. 00:27 surgeon

Számos vállalkozás dönt úgy, hogy pénzügyi nehézségek miatt végelszámolás útján befejezi tevékenységét; ennek a döntésnek a fényében fontos tudni, hogy az addigi cégvezetőt, illetőleg a végelszámolót milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik.

A végelszámolás intézményének jogszabályi hátterét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapozza meg. A törvény részletesen szabályozza a végelszámolás folyamatát annak elhatározásától a befejezéséig, pontosan meghatározva a végelszámoló jogállását, felelősségét.

A végelszámolás kezdő időpontjához több joghatás is fűződik; többek között megszűnik a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása és helyébe a végelszámoló lép. A korábbi vezető tisztségviselő feladata az iratanyagok átadása, a végelszámolás előtti cégállapot feltárása. Ezen kötelezettségek megszegéséből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik.

A végelszámoló a cég önálló képviseleti jogú vezető tisztségviselőjének minősül. Tevékenysége során köteles a tőle elvárható fokozott gondossággal eljárni, szem előtt tartva a cég tulajdonosainak, illetve hitelezőinek érdekeit is. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel; azaz kártérítési felelősség terheli. Ezen túlmenően a hitelezők keresete alapján a bíróság tőke befizetésre is kötelezheti a végelszámolót, amelyet saját magánvagyona terhére közvetlen befizetéssel kell teljesítenie.

A végelszámoló jogai:

- irányítja a cég tevékenységét, de eljárását a legfőbb szerv döntései határozzák meg;

- amennyiben feladatait nem ingyenesen látja el díjazásra jogosult;

- jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, illetve a szerződés teljesülése hiányában attól elállni; ez alól azok a szerződések képeznek kivételt, amelyek törvény által kiemelt védelem alatt álló jogokat tartalmaznak, ilyen például a természetes személy javára szóló lakásbérleti szerződés és a határozott idejű munkaszerződés; a szerződések felmondásából, vagy az elállásból keletkező kötelezettségekre (pl. kártérítési igényekre, járadék jellegű követelésekre, szavatossági, jótállási kötelezettségekre) a végelszámolónak ugyanúgy tartalékot kell képeznie, mint a vitatott hitelezői igényekre;

 

A végelszámoló kötelezettségei:

- változásbejegyzési kérelemben bejelenti a végelszámolás megindítását a cégbíróságnak;

- nyilvántartásba veszi és jegyzékbe foglalja a hitelezői igényeket, amelyet 15 napon belül benyújt a cégbírósághoz;

- a tevékenységet záró beszámoló mérleg adataiból elkészíti a végelszámolási nyitó mérleget, majd a hitelezői követelések felvétele után a korrigált végelszámolási nyitó mérleget;

- a mérleg alapján felméri az adós vagyoni helyzetét;

- intézkedik a vállalkozás követeléseinek érvényesítése, behajtása felől;

- nem teljesítés esetén fizetési felszólítással élhet, fizetési meghagyás kibocsátását kérheti, polgári peres eljárásban érvényesítheti igényét, végrehajtási, illetve felszámolási eljárást kezdeményezhet;

- gondoskodik a cég tartozásainak kiegyenlítéséről;

- a cégvagyon megóvásának figyelembevételével szükség esetén értékesíti a vállalkozás vagyoni eszközeit;

- több évre elhúzódó végelszámolás esetén elkészíti a számviteli törvény szerinti éves beszámolót és azt a végelszámolás üzleti évének fordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezi, illetőleg közzéteszi;

- tájékoztatót készít a vállalkozás, valamint a végelszámolási eljárás helyzetéről a legfőbb szerv és a cégbíróság részére;

- elkészíti a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a záró adóbevallásokat;

- a jóváhagyott záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg benyújtja az adóhatósághoz;

- gondoskodik a cég iratanyagának megőrzéséről;

- a vállalkozás biztosítottjainak adatait átadja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek;

- megszünteti a társaság működését, amennyiben a cégnek nincs olyan ismert tartozása vagy követelése, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14.§ (4) bekezdése az idei (2012-es) évtől kimondja, hogy a végelszámoló által a 14.§ (1) bekezdésében felsorolt adókötelezettségekkel kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén kiszabandó mulasztási bírság közvetlenül a végelszámolót terheli kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Ilyen ok lehet például, ha a korábbi vezető tisztségviselő elmulasztotta átadni az iratanyagot és a végelszámoló annak hiányában nem tudta az adókötelezettséget teljesíteni.

A cég törlésére irányuló kérelmet 3 éven belül kell benyújtani a cégbírósághoz. A végelszámoló megbízatása a végelszámolás befejezésével és a vállalkozás törlésével ugyan megszűnik, de köteles a vagyonfelosztási javaslat végrehajtására, azaz a felosztott társasági vagyon kiadásának lebonyolítására.

Fontos kiemelni, hogy a törlési kérelem benyújtásáig a cég bármikor dönthet a végelszámolás megszüntetéséről és a vállalkozás folytatásáról. Ebben az esetben is megszűnik a végelszámoló megbízatása és a továbbműködéssel összefüggő teendők ellátása a továbbiakban a megválasztott vezető tisztségviselő feladata.

Abban az esetben, ha a vállalkozás törlésére irányuló kérelmet 3 éven belül nem nyújtják be a cégbíróságra, kényszertörlési eljárásra kerül sor. A kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg a végelszámoló tisztsége megszűnik, de az eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda készséggel segít cégjogi kérdések esetén!

Szólj hozzá!

Címkék: végelszámolás cégbíróság végelszámoló végelszámoló jogai: végelszámoló kötelességai

Bejelentési kötelezettségek cégalapítás után II.

2012.09.18. 23:44 surgeon

Tanulmánysorozatunkban előzőleg a NAV felé történő bejelentési kötelezettségekről írtunk. Ebben a részben a Központi Statisztikai Hivatal és a helyi Önkormányzatot ismertetjük és írunk a bankszámlanyitásról.

Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatszolgáltatás

Az alakulás után 15 napon belül a Központi Statisztikai Hivatal részére köteles a cég megküldeni a 1032 Alapinformációk az alakuló gazdasági szervezetekről című nyomtatványt az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes KSH regionális igazgatósága számára. Íly módon gyűjt a statisztikai hivatal a kezdő vállalkozásokról információt. A nyomtatványon a cég fontosabb adatait kell megadni, továbbá néhány kérdésből álló kérdőívet kell kitölteni.

 Önkormányzathoz történő bejelentkezés

Fontos továbbá a helyi iparűzési adó alá történő bejelentkezés. Ezt a vállalkozás székhelye, telephelye szerint illetékes önkormányzat felé kell teljesíteni az önkormányzat által elfogadott nyomtatványon. A Fővárosi Önkormányzat részére az interneten elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott nyomtatványon kell a bejelentkezést megtenni. Egyéb vidéki településeken az adott helyi önkormányzatnál kell érdeklődni a bejelentkezéshez szükséges formanyomtatványról, annak elérhetőségéről. A nyomtatványon a T201-es nyomtatvánnyal közel azonos adattartalommal kell az önkormányzati adóhatósághoz bejelentkezni.

Bankszámla

Lényeges, hogy a bejegyzést követő 8 napon belül legalább egy pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia a vállalkozás vezetőjének. A bankszámlanyitásra kötelezettek körét a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.

A bankszámlanyitáshoz szükséges okiratok:

- vállalkozás vezetőjének azonosításához szükséges dokumentumok;

- létesítő okirat;

- hiteles, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta, aláírási címpéldány;

- 30 napnál nem régebbi bejegyző végzés, vagy cégkivonat.

Amennyiben az adózó nem tesz eleget bankszámlanyitási (és fenntartási)

kötelezettségének, akkor mulasztási bírsággal sújtható.

Szólj hozzá!

Címkék: bank helyi adó ksh bankszámla iparűzési adó központi statisztikai hivatal bankszámla nyitás T201 Cégmanager

Törölhetik a céget, ha lemond az ügyvezető

2012.09.13. 11:24 surgeon

Ebben a cikkben az ügyvezető személyével bekövetkező változásról írunk.  

Megszűnik a vezető tisztségviselői (ügyvezetői) jogviszony:

a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) külön törvényben meghatározott esetben (2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról – továbbiakban: Gt. - 31. §.).

A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében az ügyvezető a tisztségéről bármikor lemondhat. Amennyiben a taggyűlés, vagy egyszemélyes Kft. esetében a tulajdonos (alapító) a lemondását elfogadja, akkor a lemondás az elfogadással hatályosul. Ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

Az ügyvezető lemondásával kapcsolatban a törvény egyéb követelményeket nem támaszt. A lemondását az ügyvezető  nem köteles indokolni. Mindenképpen célszerű ugyanakkor, hogy azt igazolható módon, azaz írásban tegye meg, és arról a társaság valamennyi tagját értesítse. Amennyiben ez megtörténik, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja, és ha erre a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. Az ügyvezető lemondása és az új ügyvezető megválasztása, annak a cégjegyzékben történő átvezetése minden esetben cégmódosítással jár. Ilyen esetben kötelező  a jogi képviselet, a Dr. Székely Ügyvédi Iroda bejegyzési  garanciával vállalja az ügyvezető személyével kapcsolatos cégmódosításokat.

Előfordulhat, hogy az ügyvezető lemondása esetén a taggyűlés nem tud azonnal (illetve a 60 nap alatt sem) új ügyvezető megválasztásáról gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a társaság ügyvezető nélkül törvényesen nem működhet, így gyakori eset, hogy a cégbíróság a társaság változás bejegyzési kérelmét azonnali hatállyal elutasítja, vagy a társaságot hiánypótlásra szólítja fel, mondván, hogy a régi ügyvezető törlésével egyidejűleg nem jelentett be új ügyvezetőt.

A fenti gyakorlat nem elfogadható, hiszen a társaság (vagy a Cégbíróság) kizárólag a 60 napos időtartamhoz ragaszkodhat, egyébként nem várhatja el, hogy az ügyvezető mindaddig a cégjegyzékben szerepeljen (a lemondása ellenére), amíg a társaság nem gondoskodik új ügyvezető megválasztásáról. Ezen „elvárás” egyrészt a Gt. fent említett szabályaival ellentétes, másrészt a gyakorlatban előfordul(hat), hogy valakinek nyomós oka (pl. megromlott egészségi állapot) van arra, hogy lemondjon, azaz az ügyvezetői teendők ellátására nem képes.

A helyes eljárás ilyenkor az, hogy a Cégbíróság törli az ügyvezetőt a cégnyilvántartásból, és egyidejűleg felhívja a társaságot, hogy 30 napon belül jelentsen be új ügyvezetőt azzal, hogy amennyiben a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, úgy törvényességi felügyeleti eljárást indít a társasággal szemben.

Amennyiben a társaság továbbra sem tud gondoskodni új ügyvezető megválasztásáról, végső soron a Cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, eltiltja a további működéstől, és elrendeli a kényszer-végelszámolását.

1 komment

Címkék: bejegyzés cégmódosítás cégbíróság ügyvezető taggyűlés jogi képviselet dr. Székely Ügyvédi Iroda

Bejelentési kötelezettségek cégalapítás után I.

2012.09.09. 12:49 surgeon

A tanulmánysorozatból kiderül, hogy a cégalapítás után milyen
bejelentési kötelezettségei vannak, ezek elmulasztása
súlyos következményekkel jár!

A Cégmanager Kft. szekértője az új vállalkozások indításának. Szolgáltatásait igénybe véve biztos lehet cégének bejelentési kötelezettségei és határideje felől.

Egy új vállalkozás elindításakor számos fontos és határidős feladatot kell elvégezni, legyen akár szó gazdasági társaságról, egyéni vállalkozóról, akár egyéb szervezetről. Egy cég alakulásakor az ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződéssel és a cégbíróság által bejegyzett, jogerős végzéssel érdemes felkeresni könyvelőnket, aki a további lépésekben nagy segítségünkre lehet. Ugyanis a vállalkozások alakulása után, 8 illetve 15 napos határidőn belül továbbítani kell a különböző hatóságok felé a vállalkozás létrejöttének bejelentését az egyéb kötelezően előírt adatokkal együtt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bejelentések

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. Az adózó adatait – a cégjegyzékszámmal együtt – a cégbíróság az állami adóhatósághoz toábbítja számítástechnikai úton. Az adóhatóság haladéktalanul közli az adószámot a cégbírósággal, illetve értesíti amennyiben az adószám megállapításának törvényi akadálya van (hiányos, valótlan adatok). Majd a cégbíróság által az ügyvéd részére visszaküldött Végzés fogja tartalmazni a cég adószámát, esetleg közösségi adószámát és minden egyéb alapvető adatot (cégnév, székhely, telephely, tulajdonosok, alapító tőke, stb.). Közösségi adószámmal annak az adózónak kell rendelkeznie, aki az Európai közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot folytat. A cégbírósági adattovábbításon túl azonban további adatokat kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Az adóhatósághoz való bejelentkezés (változásbejelentés) írásban történik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által rendszeresített T201T nyomtatványon. Fontos tudni, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató adózónak minden, a korábban bejelentett adatokban történő változást ennek bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az előbbi nyomtatványon kell bejelenteni. Az állami adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót a nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Az adózót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván, és az adóhatóság felé intézett beadványokon erre kell hivatkoznia.

T201T Bejelentő és változásbejelentő lapon bejelentendő főbb adatok:

- Cégnév, adószám, cégjegyzékszám;

- Az iratok őrzésének helye;

- A főtevékenységen kívűl ténylegesen végzett egyéb tevékenységek;

- Működési engedélyek adatai;

- Alakulás módja és jogelődök adatai;

- Tulajdonosok adatai;

- ÁFA fizetéshez kapcsolódó adatok;

- Közösségi adószám igényléséhez kapcsolódó adatok;

- Egyéb adatok;

A bejelentési kötelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási bírság kiszabása. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki:

1.) ha az adószó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

2.) bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, továbbá

3.) ha bejelentéshez vagy cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

Az említett esetekben kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedhet. A havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására, s ennek következtében valamennyi adóbevallás és adatszolgáltatás elektronikus benyújtására kötelezett újonnan alakult adózó az adószám megszerzését követő 8 napon belül köteles az ügyfélkapus regisztráció elvégzésére jogosult szervnél regisztráltatnia magát. Erről a tényről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tennie az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített T180 számú adatlapon. A nyomtatványt kitöltve, kinyomtatva papíralapon postai úton vagy személyesen kell leadni a legközelebbi adóigazgatóságnál. Az elektronikus ügyintézéshez Ügyfélkapus regisztrációhoz is szükség van. A regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat, adatszolgáltatásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz, illetve aki az adóügyeket elektronikusan akarja intézni. Ez a személy lehet az adózó önmaga (adószámmal rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó), jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében a képviseleti joggal rendelkező személy (pl.: egy kft. ügyvezetője), továbbá valamennyi adózó tekintetében annak állandó meghatalmazottja, megbízottja (pl.: könyvelő, adótanácsadó, stb.) is. Ügyfélkapus regisztrációt bármely okmányirodában, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain lehet igényelni. Hasznos lehet, ha a cégvezetés is rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, nemcsak a cég könyvelője, mert így mindig láthatják, hogy az egyes bevallások a megadott határidőre be lettek-e küldve, könnyebben szerezhet információt a cégről, bármikor kérhet le folyószámlakivonatot, tekintheti meg az adóhatóságnál nyilvántartott céges adatokat.

T180 Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus intzéséhez lapon bejelentendő főbb adatok:

- Bejelentő képviselő adatai, könyvelőiroda esetén annak adatai;

- Bejelentés jogcíme, ügyfélkapus regisztráció időpontja;

- A képviselt adózó adatai;

- Mely adóügy elektronikus ügyintézésére szolgál;

- Képviselő esetén meghatalmazás.

A vállalkozás képviseletére jogosult tagját, alkalmazottját szintén be kell jelenteni az állami adóhatósághoz a T1041 Bejelentő és változás-bejelentő lap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól elnevezésű nyomtatványon. Ezen kell bejelenteni:

- a munkáltató adatait;

- a biztosított személy adatait (adóazonosító, TAJ szám, anyja neve, születési

hely, idő, stb.);

- a jogviszonyra vonatkozó adatokat (kezdete, kódja, munkakör, heti

munkaórák száma).

Amennyiben az ügyvezetőnek van más helyen bejelentett munkaviszonya, amely meghaladja a heti 36 órát, illetve más társaságban egyidejűleg személyesen közreműködik és ott fizetik meg utána a járulékokat, vagy nyugdíjas jogviszonnyal rendelkezik, illetve közép- vagy felsőfokú nappalis tanulói-, hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, ezekben az esetekben nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanez a nyomtatvány alkalmazandó, a vállalkozás alkalmazottainak a bejelentésére is. A fenti nyomtatványok és a nyomtatványok kitöltéséhez szükséges program a Adó- és Vámhivatal honlapjáról (http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany) ingyenesen letölthetőek.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kft könyvelés nav bejelentési kötelezettsé új cég kft indulás nav bejelentkezés

A legfontosabb cégjogi változások (2012. március 1.)

2012.03.04. 22:32 surgeon

1.      2012. január 1-től minden újonnan alakuló, és már bejegyzett gazdasági társaságnak kötelező a Kamarai regisztráció. Részletes szabályok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapjáról tölthető le.

2.      2012. március 1-től a cégbejegyzés illetéke jelentősen emelkedik. Az eddigi egységes 15000 Ft helyett Kft. alapítása esetén 50.000 Ft-ra, Kkt. és Bt. alapítása esetén 25 ezer Ft-ra drágul, egyéni cégnél ez 15 ezer Ft lesz. A cégmódosítás költsége nem változik.

3.      A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.

4.      2012. március 1-től kezdődően a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét az eddigiektől eltérően nem a jogi képviselő, hanem a Cégbíróság ellenőrzi tulajdoni lap, vagy bérleti szerződés alapján.

5.      Bővül a tagok, vezető tisztségviselők cégnyilvántartásban szereplő személyes adatainak köre.

6.      Bevezetésre került az adóregisztrációs eljárás, melynek lényege, hogy az újonnan alakuló cégeknél, és cégadásvétel esetében az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévő adatokkal, megvizsgálja az adóalanyok részvételével működő egyéb cégek adózási módját.
Ennek eredményeként az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, amely15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy adótartozással jogutód nélkül szűnt meg.

7.      Szigorítják a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi, valamint a tisztséget  kizáró szabályokat. Az összeférhetetlenséget  a jövőben a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi.

8.      Kötelező jelleggel ismét előírja a törvény a kézbesítési megbízott intézményét, aki a külföldi tag részére kézbesítendő iratokat átveszi és azt továbbítja.

9.      A társaság fizetésképtelen helyzetében bővül az ügyvezetés vagyoni felelőssége, ráadásul ezt a törvény kiterjeszti a cégvezetőkre is.

     10.    A Cégtörvény 2012. március 1-i hatállyal megszűnteti az ügyvédi székhelyszolgáltatás Cégtörvényben történő szabályozását.

Szólj hozzá!

Címkék: változás kft gt ctv cégjog módosulás

Előszó, avagy miről is szól ez a blog

2011.10.25. 18:38 surgeon

Blogomat azzal a céllal hoztam létre, hogy megosszam munkámmal kapcsolatos tanulságos, másoknak hasznos, előremutató  cégjogi, adójogi ügyeket.

Az író jogász, aki elsősorban társasági joggal, gazdasági és adójoggal tölti szürke hétköznapjait. Emellett legális adóminimalizálással foglalkozik. Hangsúly az adóminimalizáláson!:)

Célom segítséget nyújtani vállalkozóknak, cégtulajdonosoknak, ügyvezetőknek eligazodni a gyakran változó jogszabályi környezetben!

Szólj hozzá!